MINDENKINEK JOGA VAN A TÁRSADALMI EVOLÚCIÓHOZ
Mi végett vagyunk mi e földön? Valóban nem sokan tudják a választ. Az egyik lehetőség az, hogy akár a bolygóknak, élő és élettelen rendszereknek is meg van a megszabott pályájuk, talán nekünk is van hasonló. Az ember gyengesége éppen szabad akaratában rejlik, tehát állandó döntési kényszer előtt áll a választható lehetőségek között. Ha Allah útján jár, akkor ez a döntés könnyű, pályája kirajzolódik és akármilyen megpróbáltatásokkal is legyen teli életútja, valamilyen határtalan könnyedséggel veszi a nehézségeket és áthalad ezen a rögös földi úton.
Ehhez az szükséges azonban, hogy ott legyen vele az a mérce, amit Allah számunkra adott és ne habozzon aszerint dönteni még akkor is, ha az emberi logika szerint ez épen irracionálisnak tűnik. Mert az emberi logika nem képes beilleszteni magát mindig abba az univerzális logikai rendszerbe, amely szerint a világ halad. Márpedig mi is a világ részei vagyunk és ha túl akarjuk élni a világ dolgait, akkor be kell illeszkednünk, különben a dolgok visszahatnak ránk és világ urai helyet saját magunk áldozataivá válunk. Így van ez most is. Az a válság, amelynek mindannyian szenvedő alanyai vagyunk, így alakulhatott ki és csak rajtuk múlik, miként éljük azt túl.
Válságban a Föld. Ha a részterületeket figyeljük, akkor válságban van a világ finanszírozási rendszere, a környezet, amelyben élünk, válságban a felhalmozás és elosztás rendszerei, a szegénység kezelése, tehát minden, amihez Allah az embernek segítséget nyújtott, de az ember nem jól döntött. Az ilyen válsággal terhelt időszakokban újból ott a döntési lehetőség. Vagy tovább halad az ember az általa kreált döntések, ideológiák talaján és tovább folytatódik a szabad rablás, vagy elkezdődik valami más, valami olyan, ami az eddigiekben nem vizsgált szempontokat, az emberiesség szempontjait is beveszi az egyenletbe. Vagy tovább gazdagodik a gazdag, és tovább szegényedik a szegény, vagy valami más jön. Vagy elpusztul a környezet és benne mi, vagy lecsillapodnak a fosszilisenergia-lobbik. Vagy tisztázódik a több évezredes átvágás, a kamat szerepe, vagy valami olyan finanszírozási technológia jelenik meg, amellyel Allah már régóta kisegítette az embert, de az semmibe sem vette azt. Vagy megyünk tovább a pénz csinál pénzt útján, vagy rájövünk arra, hogy minden érték a termelésből származhat. Nos, van tanulni valónk, de jó könyvünk van ahhoz, hogy megoldást találjunk.
Biztos vagyok benne, hogy van egy olyan réteg, aki jól látja a folyamatokat, de ködösít. Nem célja, hogy mindenki lássa, mi történik a világon. Az ő receptjük szerint mi tovább szegényedünk, várható életkorunk lecsökken, a Föld túlnépesedésével kapcsolatos problémák pedig fokozatosan „maguktól” megoldódnak. Természetesen e megoldásra még rá lehet segíteni más eszközökkel is, mint polgárháborúk, politikai patthelyzetek, éhínség, de ugyanezt eredményezi a hitelpolitika és a kamatlábak emelése is.
Hibát követünk el, ha olyanokat címkézünk fel e bűnök elkövetésével, akik kollektíven nem vádolhatók. Ezért kérlek titeket ne zsidózzatok, ne amerikaizzatok, ne kínaizzatok, nem innen fúj a szél. A szél onnan fúj, ahol a tőke van és a tőke szabályai határozzák meg az életet. Így ebben mindenki érintett, még drága muszlim testvéreink is, akik a tőke által meghúzott válaszvonalon túl állnak, szemben velünk, akik mindezt megszenvedik hitelektől, adósságoktól terhelve. Az igazi ellenségképet tehát nem fajokban kell meghatározni, hanem éppen úgy, ahogy a Kegyes Korán. A Fitna, Shirk, Kufr, Baghi, Nifaq, stb.(zavarkeltés, társállítás Allahnak, tagadás, kapzsi vágyak a szerzésre, képmutatás), ezek az igazi ellenségeink. Ha ezeket felismerjük magunkban és másokban, akkor Allah megadja a megfelelő receptet miként oldjunk meg a helyzeteket, kikkel szövetkezzünk, illetve kik lesznek bizonyosan kárunkra.
A világ egy új evolúción esik át. Ebben a társadalmi evolúciós folyamatban nem állunk azonos szinten. Afrikai testvéreink két évszázaddal ezelőtt még kőkorszaki szinten éltek. A gyarmatosítás azonban e két évszázad alatt rájuk kényszerítette azt a társadalmi evolúciót, amelyhez nekünk, fehér társadalmaknak több évezredre volt szükségünk. Fekete testvéreink olyannyira sikerrel vették ezt az akadályt, hogy ma ugyanazokat a technikákat alkalmazzák,mint bárki más, kommunikációs nehézségük nincs, ugyanakkor nem engedték át őket az utolsó fázison: a felzárkózás fázisán. Tehát ott van az az erő, amely mindig visszataszítja őket arra a szintre, hogy dolgoztatni lehessen őket, de ne értsék a folyamatokat, ne legyenek képesek azok szintézisére és valami állati ösztöntől vezérelve, ami lehet korrupció, hatalomvágy, szerzési ösztönök gerjesztése, stb. saját maguk vágják vissza saját szárnyaikat. Fitna. Ez pedig nagyobb bűn a gyilkosságnál, mint tudjuk.
Ezek a fitna-baghi erők mindenhol dolgoznak, de ma már nem látható módon, kard ki kard, tisztesség, küzdjünk meg a becsület elvén, hanem alattomos távirányításos módszerekkel. Nem tudjuk kire haragudjunk, amikor csekkeket küldenek, nem tudjuk hova folynak a tőlünk megszabadított értékek. Pedig ezek nagyon kisszámú csoportok kezében folynak össze.
Nevezzük őket fitna-baghi erőknek. A fitna-baghi erők érdeke az, hogy csak egy bizonyos fejlettségi szintre jussunk el a társadalmi evolúcióban, annyira viszont sohasem, hogy az összefüggések szintjét általánosságban átláthassuk. Ma érdem, ha valaki csak egy részterület specialistája és nem látja a régió egészét. Érdem, ha valaki csak a kukorica termesztéséhez ért és nem képes meglátni azt, milyen lenne egy komplex több kultúrán alapuló rendszer. Az ilyen jellegű tudás csak nagyon kevesek privilégiuma lehet. A specialistákat pedig nagyon könnyű manipulálni. Nos, mi is haladunk a specializáció felé, ez pedig már társadalmi méreteket öltött. Van olyan, amely megengedheti magának azt, hogy fogyasztói társadalom lehessen, de mindenki természetesen nem lehet az. Kellenek tehát klónok, akik e társadalmakat kiszolgálják és kellenek vazallusok, akik a klónok és a fogyasztói társadalmak között szolgálnak. Aki pedig nem írható be valamely fenti csoportba, az test idegenné válik és vagy elfogy az oxigén körülötte, vagy elpusztul, de mindenképpen távozik.
Ez is egy módszer.
Az iszlám tanítása mindenki számára lehetővé teszi saját társadalmi evolúciójának bejárását. Nem kell ugyanazt az utat megtennünk, hiszen mások vagyunk, de ami rangsort adhat közöttünk, az nem a fitna-baghi-kufr-nifaq-shirk sor, hanem a taqwa-ijmán-ihszán-huszn alnijja (erény-hit- szép cselekedet-jószándék) értékrend. Ennek az értékrendnek szintén van kódexe, erről beszél minden pénteken az imám, de a kötelező szertartás bevégzése után, mintha mi sem történt volna, mindenki siet a fitna-baghi sort követni. Akinek van egy szemernyi vallási affinitása az pedig ahelyett, hogy átlátná a Kegyes Korán által felkínált globális megoldásokat, amely az egész emberiség javát szolgálja, inkább valami teljesen mellékágon beköszönt hadíszt találva a női köröm hosszáról, vagy a szakáll alakjáról nyit késhegyre menő vitát. A siralmas az, hogy a mi Ummánk sem zárkózhatott fel a társadalmi evolúció élcsapataihoz, pedig nálunk vannak a jelenlegi válság megoldásának receptjei. Senki sem ad hitelt nekünk, ha ránk néz és látja megosztottságunkat. Azok pedig akik tudják mi van kezünkben mindet elkövetnek, hogy Ummánk ilyen állapotban maradjon és ne juthasson tovább a társadalmi evolúció egy új szakaszába. A fitna-baghi erők Ummán belüli és kívüli támogatói még sohasem voltak ilyen aktívak, mint ma, amikor a világ összeér. A világnak pedig sohasem volt annyira szüksége a bennünk megőrzött tanításra, mint ma.
Mi tehát a megoldás? A megoldás alapja az, hogy mindenkire szükség van. Ummán belül és kívül minden egyes emberre itt a Földön szerep vár. A szerepekhez pedig fel kell nőni. Annak is, aki tanít és annak is, aki hallgat, aki tanul. A tanítónak meg kell tanulni a mában élni, a ma problémáját átlátni és arról tanítani, tudni kell a múlt tanulságait felhasználva a máról beszélnie. Aki hallgat, az pedig adjon esélyt a tanítónak, a tanításnak és Allahnak. Aki tanít, ne formáljon senki sem maga alakjára. Tanítson önzetlenül, mert sajnos ma az a helyzet, hogy az Iszlám a legbefogadóbb vallás, de mi muszlimok vagyunk a legkirekesztőbbek. Csak azt fogadjuk el, aki teljesen uniformizált velünk, majd idő kérdése és őt is gyűlölni kezdjük, mert rivalizálunk uniformizált társunkkal. Az uniformizálás kísértetiesen hasonlít ahhoz a klónozáshoz, amelyet a korábbiakban tárgyaltunk a globalizált világ társadalmi struktúráját taglalva, csak nincs valami átfedés?
Mi a rezümé? Az, hogy mindenkinek van joga a társadalmi evolúcióhoz, értékeimegnyilvánításához. Ehhez azonban ezeket az értékeket hordozni kell. A külső jegyek önmagukban az identitás kinyilvánítását jelzik és sok esetben köszönőviszonyban sincsenek a belső értékekkel. Allah megadta számunkra a döntést azért, hogy magunk és embertársaink földi pályáját megkönnyítsük. Rajtunk áll, hogy fel tudunk-e nőni ehhez a hatalmas feladathoz.
